Fűtőbetétek galván kádakhoz
Leírás: Ezeket a típusú fűtőtesteket porcelán, titán,
rozsdamentes vagy kvarcüveg csőbe helyezik
be, melyek védősapkával és kábeles kivezetéssel
vannak ellátva. A csőválasztás attól függ, hogy
milyen anyagot szeretnénk melegíteni. A
védőcső anyagának kiválasztása előtt ajánlott
konzultálnunk a fűtőtestet érintő vegyi anyagok
összetételéről. Ezen fűtőtestek előnye, hogy
lehetővé teszik a kerámia betét fűtőspirállal való
helyettesítését, a védőcső megváltoztatása
nélkül.
Használat: Galván kádakban különböző folyadékok
felmelegítésére, felületi kezelésekre,
zsírtalanításra és más kémiai-, elektrokémiai
folyamatokra alkalmazzák. A melegítők
közvetlenül belemerülnek az adott folyadékba.
Jellemzők:
- A porcelán bevonat legnagyobb előnye a hosszú élettartam. Nagy
mennyiségben megtalálható benne az alumínium-oxid, ami ellenállóbbá
teszi a sokszori hőmérsékletváltozással szemben. A védőcső anyaga (AISI
3I6TI, AISI 3I6L, AISI 304) tartósságot biztosít akár az agresszív
környezetben is.
- A titán fűtőtestek különösen alkalmasak elektrokémiai folyamatokra pl.
nikkel vagy réz borításra. Ellenállnak a mechanikai sérüléseknek, jól
tolerálják, ha rövid ideig szárazon működnek.
- A kvarcüvegből készült fűtőtesteket foszfátozó kémiai- és savas közegben
használják nikkelezésre és fényesítésre. Az üvegcsövek felszínén nem
keletkeznek lerakodások, sem kondenzálások. Ennek oka, hogy a legtöbb
hő a fűtőtestről a fűtött közegbe sugárzással jut el, az üvegcső pedig hideg
marad.
Gyakorlati tapasztalat: Az alábbi ajánlások csak általános jellegűek.
- A savas közegre leginkább ellenállóak az üveg és a porcelán csövek.
Kivétel a sósav, melyre csak a tefloncső ellenálló.
- Lúgos környezetbe általában a rozsdamentes és a titán cső alkalmas.
- A teflon melegítők leginkább ellenállnak a maróhatású anyagokkal
szemben, viszont érzékenyek a száraz munkaközegre, az ütésekre és a
magas hőmérsékletre. Ezért a teflon melegítőket csak fluoros kádaknál
használják.
- A teflon, az üveg és a porcelán fűtőtesteken rövid ideig tartó száraz
közegben való működés után is károk keletkezhetnek. Erre a célra
legalkalmasabb a rozsdamentes vagy a titánnal bevont fűtőbetétek.
- Az ütésekre érzékenyek az üveg, a porcelán és a teflonbevonatú
védőcsövek. Az ütésekkel és mechanikai hatásokkal szemben ellenállóak
a rozsdamentes és a titánnal bevont védőcsövek.
- A sósav és a salétromsav kikezdik a rozsdamentes és a titánnal bevont
csövet.
- Foszfát kádaknál az üveggel bevont fűtőtest használata az ajánlott.
Beszerelés:
- A fűtőszálat függőlegesen
a kád szélétől kicsit
távolabbra kell beszerelni,
hogy a folyadék
akadálymentesen tudjon
keringeni.
- A fűtőbetét fűtött része, a
folyadékban kell, hogy
legyen. (A fűtött rész a
védőcsövön egy vonallal be van jelölve.)
- A védősapka soha nem merülhet bele a folyadékba és a folyadékszintet
min. 50 mm felett kell tartani. Ha a kád le van fedve, mindenképp ki kell
vágni egy nyílást, ahol behelyezik a védőcsövet. Fontos, hogy a
védősapka a fedél felett maradjon.
- A védősapka és a huzal (kábel) max. 70°C-nak lehet kitéve.
- Mielőtt csatlakoztatnánk az elektromos hálózatra, ellenőrizni kell a
fűtőtest elektromos jellemzőit, hogy megfelelnek-e az adott hálózathoz.
Ha szükséges meg kell mérni az ellenállás értéket és a fűtőtest szigetelési
ellenállását.
- A kerámia betét vagy a hálózati kábel cseréjekor figyelmet kell fordítani a
tömítőgyűrűk elhelyezésére annak érdekében, hogy biztosítsa a jó
tömítést, elkerülve ezzel azt, hogy a folyadék behatoljon a fűtőtest
belsejébe.
- A fűtőszálat tilos kivenni a folyadékból mikor a fűtőszál még forró.
Kivétel előtt fontos, hogy kikapcsolt állapotban legyen a fűtőtest legalább
5 percig. Ennek hiányában a fűtőbetét kiéghet, vagy akár tüzet is okozhat,
ha gyúlékony anyagok találhatóak a közelében.
- Rendszeresen ellenőrizni kell, hogy a fűtőbetét csövére nem rakódnak-e rá
az égett darabok. Ajánlott az égett anyagoktól időközönként megtisztítani
a fűtőbetétet, ezzel is a hosszabb élettartamot segítve.